Sok szülő, aki szereti az idejét a természetben tölteni válaszút elé kerül, amikor dönteni kell, hogy a gyermekkel töltse az idejét vagy hobbijának hódoljon. Megfelelő stratégiával ezt össze lehet kapcsolni.

Amikor gyermek már tud járni és a szülei szertnek túrázni minden családban felmerül a gondoloat: - vigyük el a gyereket is. Szerintem ez alapvetően jó ötlet, de a kivitelezés fogaskerekeibe bizony kerülhetnek porszemek.

Gyermeki tulajdonságok, amiket fel tudunk használni arra, hogy gyermekeink velünk tartsanak a túrákon.

• Türelem - A mai gyerekeknek már nincs türelmük. Tudom lesz olyan olvasó aki felmordul emem mondatomra, de szerintem minden szülő nézzen magába és gondolja végig, hogy csemetéje, ugyan mennyi ideig képes egyféle dologra öszpontosítani. Nem sokáig. A túrázás a gyerekek szempontjából egy hosszú ideig tartó sétálás, ahol nem történik, semmi, hacsak mi nem hívjuk rá fel a figyelmét. Ha a figyelem lankad, elkezdenek unatkozni. Ha elkezdenek unatkozni, akkor elkezdenek éhesek, szomjasak, fáradtak lenni.
• Kíváncsiság - A gyerekek roppant kíváncsiak és ezt a tulajdonságot is remekül ki lehet használni annak érdekében, hogy gyermekünknek legyen kedve velünk tartani.
• Írígység - A gyerekek imádnak kapni valamit és ez is egy nagyon nagyon jó motivációs alap, hiszen ha másvalaki kap valamit, ami csillog, akkor bizony neki is kell.

Kezdjük visszafele a tulajdonságok kibontását

Irígység:

A kissebik gyermekem esetében roppant jó motiváló tényező, hogy a bátyja kapott a teljesítményéért egy kupát és rendgeteg kitűzőt, meg egyéb apró ajándékot. Ezeket az ajándékokat nem tolakodóan, de szépen meg lehet mutatni a kissebiknek, akit meg akarunk győzni arról, hogy túrázni milyen jó dolog. Másrészt amikor túrázni megyünk, a nem túrázó gyermek mindeg le van depózva a mamáéknál, ahol imádnak lenni, de bizony sokszor sokkal kevesebb minden történik, mint egy kiránduláson. Például a maméknak nem jut eszükbe fagyizni menni és ha a nagytesó azzal kezdni, az élménybeszámolót, hogy mekkora fagyit ettünk, akkor bizony van az otthonmaradóban egy kis keserűség. De az is szuper megoldás, hogy bármilyen klassz helyről felhívjuk az meggyözni szándékozottat, és megmutatjuk neki a telefonof, hogy milyen szuper helyen vagyunk. Mondjuk egy túra utáni jól megérdemelt pihenésként egy thermal fürdőben.

Kíváncsiság:

Minden túránk után a családunk összeül és megnézzük közösen az elkészült fényképeket és közben megbeszéljük, hogy mik történtek. Ezeken a fényképnézős eseményeken általában mindenki ott van. A nem túrázó gyermek kíváncsisága már elkezd olyan szintre emelkedni, hogy alig várja, hogy megkérdezzük tőle, hogy van e kedve túrázni jönni. A kíváncsiságot csak az első túra előtt tudjuk alkalmazni.

Mielőtt rátérnék a türelem dolgára van egy fontos elem ami kisgyermekünk túrára való felkészülésében szerepet fog játszani és ez pedig az: IDŐ

Semmit nem szabad erőltetni, mindenhez időt kell adni, hogy megérjen leülepedjen bennük. Sokszor kell azt mondani, hogy te még nem jöhetsz, majd ha nagyobb leszel. A lényeg, hogy ha alig várja azt a pillanatot, amikor igent mondhat arra a kérdésre, hogy jössz e velünk túrázni, mert akkor később bizony lehet arra hívatkozni nála, hogy Ő akart jönni, mert el fog jönni, az a pillanat atúrák alatt, amior bizony elő kell venni ezt a kártyát is.

És akkor térjünk rá türelem kérdésre.

Elindultunk a túrán, most nem kell arra kitérni, hogy minden rendben van e felszereléssel. Korán van és hűvös, szitál a köd és tányleg olyan az időjárás ami nem teszi vidámabbá az elindulást. Aztán van egy híd kis patakkal. Fotózás, kavicsdobálás és keressünk valami békát. Az erdő szép, de a gyermek belelép egy pocsolyába, majd mivel nem szólok rá, belelép egy másikba. Én nem bánom, mert cípője vizálló és van nálam tartalék zokni. Baktatunk tovább, majd észrvetlenül kisüt a nap, szárad cípő. Végtelen beszélgetésbe elegyedünk a minecraftról. kb az indulás után 4 órával rájön arra is, hogy az erdőben van. Gombákat fotózunk meg virágokat. Amikor eljön az ideje pihenünk, iszunk, eszünk. Fontos, hogy mindig akkor és ott ahol megbeszéltük. Neki még kicsi etapokban jár az esze. Az ellenőrző pontokon a kis meglepetések, csoki, műzli, cukorka, sok sok fél órát adnak az élményhez.

Ha odafigyelünk és szépen a gyermek tempójában éljük meg a túrát, akkor remek családi nap kerekedhet ki ebből a programból.